A tanulmányok lezárásának feltételei a következők:

Az abszolutóriumot megszerzett hallgatók

1. portfóliót készítenek és védenek a Tanárképző Intézetben
2. záróvizsgát tesznek a Német Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéken
3. pedagógiai fókuszú szakdolgozatot írnak és védenek

 

A szakdolgozati követelmények letölthetők a BTK honlapjáról itt

 

A záróvizsga részei:

• szakdolgozat védése
• a német nyelv és kultúra tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületi vizsga (1 tétel húzása egy előre kiválasztott szakterületből: nyelvészet, kultúra- vagy irodalomtudomány)

 

A választott szakterületről a szakdolgozat beadásával egyidejűleg kell írásban nyilatkozni, a nyilatkozat tartalmazza a szakterület megnevezését.

Nyelvészeti tételek

 

1. A nyelvi változatosság és nyelvhasználati sokszínűség a német nyelvterületen (standard német nyelvhasználat, dialektusok és regionális nyelvváltozatok)
2. Horizontális és vertikális nyelvhasználati különbségek a mai német nyelvben
3. Szaknyelvek, szaknyelvi jelenségek a német nyelvű kommunikációban
4. A német nyelv helyzete Európában, a világban és Magyarországon
5. Kontrasztív nyelvészet, nyelvtipológia, a német és a magyar nyelv összehasonlítása
6. Interkulturalitás, interkulturális kommunikáció és nyelvészet a mai beszélt és írott nyelvben
7. Írott és beszélt nyelv: azonosságok és különbségek, tendenciák a modern német nyelvben
8. Nyelvelsajátítás; az anyanyelv és az idegen nyelv elsajátítása közötti hasonlóságok és különbségek, nyelvelsajátítási modellek, interferenciajelenségek, nyelvi transzfer, nyelvi hibák
9. A szöveg fogalma és a szövegtípusok
10. Általános és szakszövegek nyelvi jellemzése és elemzési lehetőségei

 

Kultúra- és irodalomtudományi tételek

 

1. A kortárs német nyelvű irodalmak társadalmi, társadalomtörténeti, politikai és kulturális háttere
2. Regionalitás és kultúraközöttiség a német nyelvű irodalmakban, kultúrákban és a kortárs művészetekben
3. Az elbeszélés és a líra formai és koncepcionális változásai a kortárs német nyelvű irodalmakban, a prózairodalom és a költészet útkeresései
4. A 20. század kulturális és művészeti irányzatai a német nyelvű országokban
5. A múlt hatása és a jelen törekvései, irányzatai a német nyelvű irodalmakban
6. A nő ábrázolása a német nyelvű irodalmakban, a német írónők tevékenysége és hatása a jelenkori német irodalomra
7. Az osztrák és a svájci irodalom sajátosságai, fejlődése és legfontosabb képviselői
8. A német nyelvű országok társadalmának, társadalompolitikájának és gazdaságának aktuális kérdései
9. A német nyelvű országok kulturális életének legfontosabb jellemzői.
10. Multikulturalitás a német nyelvű országokban: különböző népcsoportok, nyelvek, vallások és kultúrák együttélése
11. Kultúrtörténeti összefüggések: a német kultúra és szellemtörténet európai háttérben (német-magyar kapcsolatok)