Államvizsga témakörök, tételek
Az osztatlan tanárképzés államvizsgája
Német
Osztatlan tanárképzés
- A szakterületi ismereteket számon kérő záró-szigorlat bemutatása
A zárószigorlat célja: Az okleveles némettanár szakképzettség ismeretanyagának és kompetenciáinak számonkérése. A szigorlat során a tanárjelölt diszciplináris felkészültségéről ad számon. A zárószigorlat teljesítése előfeltétele a féléves szakmai gyakorlat megkezdésének.
A szigorlat tartalma: A szakképzettség teljes ismeretanyaga az irodalom- és a kultúratudomány, a nyelvtudomány területeiből és egy választott (szűkebb) szakterületi diszciplína ismeretanyaga. Az irodalom- és a kultúratudomány, a nyelvtudomány diszciplínáiból átfogó témákat adunk meg a hallgatók számára (témakörök felsorolása lentebb), melyek ismeretanyaga a törzsképzésben abszolvált tantárgyakra épül. A választható tudományterület valamely differenciált szakmai tárgyhoz kapcsolódik.
A zárószigorlat részei:
– nyelvtudomány
– irodalom- és kultúratudomány
– egy szabadon választható diszciplína
A szigorlat módja: Szóbeli vizsga az irodalom- és kultúratudomány, valamint a nyelvtudomány és egy választott diszciplína témaköreiből.
A szigorlat ideje: A szakmai kreditek megszerzése után, a gyakorlati félév megkezdése előtt
A szigorlati bizottság: A szakdiszciplináris területek oktatóiból álló vizsgabizottság, a zárószigorlati vizsgabizottság felelőse: Dr. Bikics Gabriella
A szigorlat menete: A hallgató tételhúzás és előzetes felkészülés után számot ad nyelvtudományi, irodalom- és kultúratudományi ismereteitől. Válaszol a vizsgabizottság kérdéseire. Szabad ppp-vel támogatott előadásban bemutatja a választott szakterület tudományos kérdésfelvetését és az arra adott válaszokat.
A zárószigorlat értékelése: A vizsgabizottság az egyes vizsgarészeket külön érdemjeggyel értékeli. A zárószigorlat összesített érdemjegye a rész-érdemjegyek átlagának felel meg. Ha valamely vizsgarész érdemjegye elégtelen, akkor a szigorlat is elégtelen. Az ismételt záróvizsgán az elégtelennel minősített összetevőt kell megismételni.
Témakörök
Nyelvtudomány:
- Nyelvi változatosság és nyelvhasználati sokszínűség a német nyelvterületen (sztenderd német nyelvváltozat, dialektusok és regiszterek (pl. szaknyelvek, politika és média, gender stb.) a német nyelvben
- Horizontális és vertikális nyelvhasználati különbségek a mai német nyelvben (a német nyelv Németországban, Svájcban és Ausztriában, a társadalmi különbségek okozta nyelvi különbségek, nyelvi kisebbségek helyzete a német nyelvterületen stb.)
- A modern német nyelv és a germanisztika a nyelvtudományok és a határtudományok kölcsönhatásában
- Kontrasztív nyelvészet és nyelvtipológia, a német és a magyar nyelv tipológiai összehasonlítása (morfológiai, szintaktika, pragmatikai stb. szempontból)
- Interkulturalitás, regionalitás és kommunikációs/nyelvhasználati jelenségek a mai beszélt és írott német nyelvben
- Nyelvelsajátítás: az anyanyelv és idegen nyelv elsajátítása közötti hasonlóságok és különbségek, nyelvelsajátítási modellek és szerepük
- A célnyelv és az anyanyelv közötti hasonlóságok és különbségek: Interferenciajelenségek, nyelvi transzfer és a nyelvi hibák típusai
- Kontrasztív nyelvészet és a fordítástudomány viszonya, kölcsönhatása.
- Szaknyelvek és szaknyelvi jelenségek a német nyelvű kommunikációban.
- A német nyelv helyzete Európában és a világban
Kultúra- és irodalomtudomány:
- A kortárs német nyelvű irodalmak társadalmi, társadalomtörténeti, politikai és kulturális háttere
- Regionalitás és kultúraközöttiség a német nyelvű irodalmakban, kultúrákban és a kortárs művészetekben
- Az elbeszélés és a líra formai és koncepcionális változásai a kortárs német nyelvű irodalmakban, a prózairodalom és a költészet útkeresései
- A 20. század kulturális és művészeti irányzatai a német nyelvű országokban
- A múlt hatása és a jelen törekvései, irányzatai a német nyelvű irodalmakban
- A nő ábrázolása a német nyelvű irodalmakban, a német írónők tevékenysége és hatása a jelenkori német irodalomra
- Az osztrák és a svájci irodalom sajátosságai, fejlődése és a legfontosabb képviselői
- A német nyelvű országok társadalmának, társadalompolitikájának és gazdaságának aktuális kérdései
- A német nyelvű országok kulturális életének legfontosabb jellemzői. Multikulturalitás a német nyelvű országokban: különböző népcsoportok, nyelvek, vallások és kultúrák együttélése
- Kultúrtörténeti összefüggések: a német kultúra és szellemtörténet európai háttérben (német-magyar kapcsolatok)
Választható diszciplináris témakörök: aktuális nyelvpolitikai kérdések, szövegnyelvészet és szövegelemző módszerek, konverzációelemzés és diskurzuselemzés, kommunikáció-elmélet, szaknyelvek és jellemzőik, a német társadalomtörténet egy sajátos szakaszának elemző bemutatása, a kultúra és média kölcsönhatásának kritikai elemzése választott alkotások alapján stb.
A választható diszciplináris témát a hallgató a bizottság tagjaival előzetesen egyezteti. Ebben a vizsgarészben kérjük számon a tanárjelölt egyéb szakmai kompetenciáit, melyek a következők:
- az önálló probléma-felismerés, releváns kérdésfeltevés, önálló ismeretszerzés és –feldolgozás képessége,
- tervezési, döntési, lényegkiemelő, problémamegoldó, kritikai, strukturálási kompetencia,
- komplex információ kezelési kompetencia,
- szóbeli kommunikációs és prezentációs képesség.
Mindezeket nem hagyományos módon, tételek kifejtésével és a lexikális ismeretek számonkérésével ellenőrizzük (mint az első vizsgarészben), hanem a hallgató önállóságára nagyobb hangsúlyt helyező módszerrel. A hallgató a differenciált szakmai ismeretek általa abszolvált tárgyai közül egyet kiválaszt. Megfogalmaz egy, a diszciplína szempontjából fontos kérdést, amelyre önálló ismeretszerzés útján keresi a választ. (A választott téma címéről a tárgy oktatójával konzultál.) Komplex információ kezelési kompetenciájának bizonyítására 10 power pointos diából álló sorozatot készít kinyomtatott formában, melyet a vizsgán szóban, szabad előadás keretében is bemutat.